Százmilliós nyereség az első befektetésemnek köszönhetően
A befektetésekről röviden
Az előző bejegyzés végén ígértem, hogy elárulom, mibe fektettem már tizenévesen és mi az, aminek köszönhetem mindazt, amit az elmúlt 10 évben építettem. Ez az alapja az egésznek.
Előtte egy rövid kitérőt kell tennünk. Terminológiában Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa c. könyvét hívom segítségül.
Nagyon leegyszerűsítve, minden egyes forint sorsáról eldöntheted, hogy mire költöd:
- Növelheti a kiadási rovatodat, ha élelmiszerre, szórakozásra, mozira, új ruhákra, ékszerekre költöd.
- De növelheti a passzívák rovatodat is: ezek olyan költések, amik a jövőben további költéseket
eredményeznek, mint például egy hitelre vásárolt telefon, autó, lakás vagy mondjuk egy Netflix havidíjas előfizetés. - Vagy fordíthatod az aktívák (más néven eszközök) rovatodra is: ezek olyan költések, amik a jövőben további bevételt eredményeznek majd. Ilyen például saját vállalkozás, osztalékok cégekből, részvények, kötvények, ingatlanok stb. Ezek a valódi befektetések.
Persze egy egészséges kompromisszumot kell kötni, hogy valamilyen életszínvonalon élni tudj, de én például a kicsiny bevételeim 70%-át is mindig aktívákra költöttem a kiadási rovat minimalizálása mellett. (Ez az arány egyébként még ma, hétszámjegyű bevétel mellett is 50-60% körüli.)
Visszatérve az én példámra: nem voltak menő ruháim, nagyon keveset jártam el szórakozni 20 év körül már, használt és régi ACER laptopom volt és az első okostelefonomat is egy régi androidos HTC jelentette még 2014-2015 tájékán.
Ha így csinálod, folyamatosan motiválni fogod magad a bevétel rovat növelésére, ami beindítja a kreatív gondolkodást és proaktív hozzáállást, aminek köszönhetően egyre több lehetőséget fogsz tudni észrevenni (lásd a bejegyzés alján).
Ha rám hallgatsz, akkor kezded el igazán élvezni az életed (értd: kiadási rovat növelése), amikor már nem az ösztöndíjad vagy a munkabéred (diákmunka vagy rendes állás) képezi a bevételed nagy részét, hanem valamelyik eszközöd (például vállalkozói bevételek). Amíg ezt az állapotot nem éred el, fordítsd a pénzed minél nagyobb arányban az eszközök fejlesztésére!
Ez szembe megy a társadalomban látott felfogással (ahol jellemzően a társadalmi elismerés iránti vágyból elkezdik az emberek a kiadási rovatot növelni, esetleg be is hitelezik magukat növelve ezzel a passzívák rovatot is), de ha nagyot szeretnél építeni és mielőbb anyagilag független lenni, akkor ezt kell tenned. Nem véletlen, hogy kevesen csinálják így.
Új vagy itt?
Mindenképpen olvasd el az első bejegyzést, ahol leírom, hogy kiknek szólnak ezek a tartalmak, ki vagyok, miért beszélek ezekről és hogy mi a célom a bloggal.
Melyik eszközbe fektettem…?
Nem a kuporgatásban hiszek, mert az pusztítja a lelket és csak növelné a pénztől való félelmet, ami nagyon-nagyon káros. A kiadási rovat minimalizálásában, a bevételi rovat maximalizálásában hiszek úgy, hogy minél többet fektetek az eszközök rovatba. Az arányokra figyelek. Neked is ezt javaslom.
Minél később ébredsz rá erre, annál jobban belecsúszol a csapdába, amit mókuskeréknek hívnak. Sajnos, az emberek többsége a körülötte lévő rossz mintákat követi és túl későn érti meg a játékszabályokat. Sosincs teljesen késő, de 40-50 évesen erre ráeszmélni úgy, hogy az egyetlen bevétele az embernek az állása, amiben már párszor kiégett, amiért napi 8 órát dolgozik, és közeledik a nyugdíj, ahol az utolsó hivatalos fizetésének kb. felét fogja kapni, hát… szerintem az már késő. Kerüld el ezt a csapdát, amíg megteheted!
A valódi Jumanji-ban tehát a feladat az, hogy a fenti eszközökből minél többet és minél jobbakat gyűjts össze az életed során. Ezt hívom én hegymászásnak. Én is ezt csinálom és a körülöttem lévő sikeres emberek mind ezt csinálják.
A fent felsoroltatok túl van azonban még eszköz. Én ebbe fektettem először, amit csak tudtam. Innen ered minden, ez az alapom. Ezt követte először a saját vállalkozás, most pedig az összes többi eszköztípus. Érdekesség az élettől, hogy mindenki úgy kezdi a játékot, hogy ez az eszköz a rendelkezésére áll. Neked is. Ez pedig az agy.
…és hogyan csináltam?
Viszonylag korán megértettem a fenti játékszabályokat. Felmértem, hogy az én lehetőségeimhez mérten egyedül azzal az eszközzel kezdhetem a játékot, amit kezdésnek kaptam. Ez az agyam, a tudásom volt. Ezt kell(ett) minél jobban fejleszteni. Főként igazgatási- és vezetési tudományokat hallgattam az egyetemen, de igyekeztem jól csinálni, így kiemelt ösztöndíjas voltam végig (ez egyébként havi 40-60 ezer Ft-ot jelentett tokkal-vonóval). A bevételem minél nagyobb részét a tudásom bővítésébe, fejlesztésébe fektettem. Ahogy fentebb írtam is.
Az üzleti világ vonzott már régóta, így az önfejlesztő könyvek mellett üzleti, marketinges szakmai könyveket vettem, ilyen blogokat és anyagokat olvastam. (Ez a blog főként azoknak a fiataloknak szól, akik hasonló területen szeretnének nagy dolgokat építeni, de az egyik következő bejegyzésben lesz szó arról, hogyan találd meg, hogy mi érdekel és milyen irányban bővítsd ezt az eszközödet, amit agynak hívunk.)
Az én kedvenc önfejlesztő könyveim (javaslom, ezeket szerezd be elsőként, mert a mindset-edet építik):
- Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása
- Jack Canfield: A siker alapelvei
- Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa
A szakmaiakat most kihagynám, az mindenkinek az érdeklődési területétől függ.
Az emberi elme egy fantasztikus dolog és szerintem tényleg érdekes, hogy ezt az eszközt mindenki megkapja a játék indulásakor. Ezt másik eddig nem említett eszközzel, az idő megfelelő befektetésével kombinálva nagyon magas szintre eljuthatsz.
Kezdésként tehát annyit kell tenned, hogy ebből a két eszközből kihozod a maximumot. Ezt tartsd szem előtt. A megszerzett tudásnak köszönheted majd az összefüggések észrevételét, a bénító ismeretlen visszaszorítását, a kezdeti sikereket, ezekből épül majd fel az önbizalmad, ami a hegymászáshoz elengedhetetlen.
Tény, hogy nem egyenlőek a játék indulásakor az esélyek. Van, aki jobb szellemi képességgel rendelkezik és hamarabb átlát összefüggéseket, van, akinek több ideje van, mert ideálisabbak a családi körülmények. Kinek többet, kinek kevesebbet kell ezekbe fektetnie, de ezekkel az eszközökkel kell mindenkinek gazdálkodnia az elején.
Malcolm Gladwell több szempontból is megkérdőjelezett állítását vegyük alapul példaként. E szerint 10.000 óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki klasszissá váljon valamiben. Ha ezt nem is jelenthetjük ki ilyen biztosan, de kiindulási alapnak szerintem jó. Sokat kell belefektetni ebbe a két eszközbe, az tuti.
Egy könyv átlagosan 1-2 hónap nekem, elég lassan haladok, mert a legfontosabb gondolatokat mindig kijegyzetelem külön. Így jobban, mélyebben megragad, könnyebben be tudom építeni. Végső soron pedig ez számít. Ez a mennyiség jellemzően a könyv 15%-a. Plusz mindennek utána olvasok, ami felmerül. Minden év végén szánok 2-3 napot arra, amikor ezeket a jegyzeteket átolvasom.
Őszintén hiszek az autodidakta módon való tanulásban. Amikor belülről érzed az erőt, a motivációt erre, az az igazi! Ekkor tudsz igazán proaktív lenni, ami ehhez az egészhez elengedhetetlen feltétel.
Azért imádom a könyveket és a blogokat, mert rajtuk keresztül megismerhetem olyan vállalkozók és szakértők nézőpontjait, tapasztalatait, akikkel nem tudok leülni beszélgetni. Plusz sokéves tapasztalatukat megismerem, megspórolva így magamnak jópár felesleges kitérőt. Gyakorlatilag ezzel az idő eszközömet teszem hatékonyabbá.
Ha mondjuk 8 évet számolunk (évi 300 nappal kalkulálva, egy kis puffert tehát beleszámolva), napi 4,5 óra ráfordítással 10.800 órát jelent. Ebbe, ha belesűríted az olvasást is (ezt én jellemzően reggel intéztem, mert jobban fog az agyam és korán kelek, így 5-6 órától toltam a dolgot), nem csak a szakma gyakorlását, akkor ez nyolc év alatt az én tempómban számolva is minimum 96 db önfejlesztő és szakmai könyvet jelent. Ez rengeteg, nagyon mély elméleti tudás a gyakorlati alkalmazás és kísérletezés mellett.
Ebbe az eszközödbe való befektetés tehát relatíve hosszú futamidővel térül meg, de megfog.
Ez egy elméleti kalkuláció volt (természetesen életem végéig fogom én is képezni magam), amivel érzékeltetni akartam, hogy miért is jelent ez hegymászást. Őszintén szólva, nem való ez mindenkinek. Ehhez sok energia, nagy fegyelem és tudatosság szükséges. De ha az üzleti világban nagy dolgot szeretnél létrehozni, ezzel számolhatsz. És elvileg ez a célod, ha ezt a blogot olvasod. 🙂
Másik sport analógiával élve: ez egy maratonfutás, nem sprinttáv. Kezdd el minél hamarabb, mert sokáig fog tartani az építkezés. Ennyi időt nyugodtan számolj arra, hogy biztos tudásod legyen egy területen. Nálam ez a pénzcsinálás területe.
Na és a hozam?
A fenti bekezdésekben említett két eszközbe (tudás + idő) fektettem tehát az első években, minél hatékonyabb módon igyekeztem ezt megtenni. Fokozatosan próbálkoztam közben startupokkal (későbbi bejegyzésben írok majd ezekről), fizettem a tanulópénzt.
Ha nagyon leegyszerűsítjük ennek a két eszköznek köszönhetően bevétel mínusz kiadás (amibe a könyvek, tréningek stb. kerültek) „kimutatást”, akkor már most százmilliós nyereséget köszönhetek nekik a vállalkozásaim árbevételein keresztül, azokban is szép nyereséget realizálva.
Természetesen ez nem egy tudományos kimutatás, csak elméleti, amivel szemléltetni szeretném, hogy milyen sok mindent köszönhetek ennek a két aktívának.
Szerintem megéri tehát a fentiekben felvázolt befektetés, főleg, hogy ez az első két eszköz életed végéig elkísér, és idővel be fog csatlakozni a többi eszköztípus (saját vállalkozás, osztalékok más cégekben, értékpapírok, ingatlanok stb.) nekik köszönhetően.
Ha gazdag családból indulsz, örülj neki, a játékot előnnyel kezded, valószínűleg több eszköz áll a rendelkezésedre, de ettől még erre a kettőre érdemes építened. (Érdekes, hogy ha nemzedékek szintjén nézzük a dolgot, akkor a játék minden generációnál újrakezdődik a családban. A felemelkedő családok azért tudják ezt megtenni, mert mostani generációjuk jól gyűjti az eszközöket. A tönkremenő gazdag családok pedig azért, mert a következő generáció nem érti a játékszabályokat.)
Ez az én filozófiám, így fogom fel az életet pénzügyi szempontból.
Természetesen nem lehet százmilliós nyereséget semmilyen befektetéssel realizálni, főleg nem gyorsan. És ez így is van rendjén. Ha erre számítottál, csalódnod kell. Gondolj bele, mindenki ezt csinálná. Sose ülj fel a gyors meggazdagodási lehetőségeknek, mert nem igazak. Hosszú évek tudatos és sikeres sorozatvállalkozói építkezése után, sok kudarcot megtapasztalva és belőlük megerősödve viszont már elképzelhető lehet. Ehhez most a jelenben minél többet a tanulásba kell fektetned.
Ezt kell tudnod a szerencséről
Abban hiszek, hogy a szerencse a felkészültség találkozása a lehetőséggel, ahogy Darrel Royal is megfogalmazta.
Ha van tudásod, melyből épülnek a kis sikereid, akkor ennek köszönhetően az önbizalmad is nő, így végül könnyebben észreveszed a lehetőségeket is. Ezt nevezhetjük akár szerencsének is, nem az elnevezés a lényeg, hanem a folyamat.
Az élet mindig dobja majd a lehetőségeket, amikkel egyre feljebb és feljebb kerülhetsz. Nyitottság, pozitivizmus, tudás és önbizalom, vagyis röviden felkészültség kell, hogy észrevedd és meg tudd ragadni őket.
Gondolj bele, adódik egy lehetőség az életben és még fel is hívják rá az ember figyelmét. A többséget lebénítja az ismeretlentől való félelem. Még ha tudja is, hogy ez egy lehetőség, a többség a tudáshiány és az ez okozta önbizalomhiány miatt elszalasztja, majd jól megindokolja magának, hogy miért nem élt vele.
Ezért látok szoros összefüggést a fentiek között.
Olyan, mintha bekötött szemmel állnál, miközben előtted jönnek-mennek a lehetőségek. A felkészültségnek köszönhetően le tudod venni a szemfedőt. A My Road To Brasil projektem ötlete és a mostani márkaépítő-marketing mentor vállalkozásom is így született anno.
Az egésznek a kulcsa, hogy a fenti módon felkészítsd magad. A gondolkodásmód az alap.
A jó vállalkozók minimalizálják a kockázatot és úrrá lesznek a félelmeiken a fenti módon, majd kockáztatnak és belevágnak. Az eszközök gyűjtéséhez kockáztatni kell, ettől lesz játék a játék. 🙂
Én is mindig így teszek, bármilyen új helyzet elé kerülök. Igyekszem mindig utánaolvasni, tapasztalt emberekkel, mentorokkal beszélni, majd mérlegelni a kockázati tényezőket és cselekedni.
Összefoglalás
Sokszor megkapom, hogy 28 évesen ott tartok, ahol az emberek 38-40 évesen szoktak jobb esetben. Szerintem annyi a „titok”, hogy én nem 24-26 évesen álltam rajthoz, ahogy sokan teszik az egyetem utáni útkereséskor a diákmunkákból kikeveredve, hanem 18-19 évesen. Viszont tettem jópár kerülőt. Emiatt is indítottam a blogot. Boldog vagyok és elégedett, de ha nem nekem kellett volna az utat törnöm, akkor szerintem 23-25 évesen is tarthattam volna már itt. Nem lehetetlen. A hibákat és a kudarcokat nem szabad és nem is kell lespórolni, ők nagyon fontos építőelemei a sikernek, de a tudatosság hiányából fakadó felesleges köröket szerintem le lehet. Az a célom, hogy te már ennyivel is beljebb legyél.
Azt tanácsolnám a 18 éves önmagamnak, hogy miharabb kezdje el tudatosan annak a két eszköznek a fejlesztését, amit a játék kezdetekor már megkapunk: elme és idő. Fektessen beléjük, amennyit csak lehet, megtérül! Olvassa el a fenti 3 könyvet, és utána vágjon bele a dolgokba! Az így megszerzett tudás és elért apróbb sikerek adják ugyanis az önbizalom forrását.
Ezzel szorítható vissza a bénító és önbizalmat pusztító ismeretlen. Ebből fokozatosan egyre több pénzt is lehet csinálni, mert könnyebben észreveszi az ember a lehetőségeket. Ez egy erős alap ahhoz, hogy valaki nagyot építsen az üzleti világban.
Ez ugyan folyamatosan ingadozik az embernél az őt ért hatások, visszajelzések alapján, de a fenti módon magas szintre tudod fejleszteni és ott is tartani.
Én a fenti módszerrel haladtam, mert a stabil alapokban hiszek. Ezt tartottam szem előtt, ezekből nyertem erőt. Kezdd el mielőbb, mert minél hamarabb belevágsz ezek fejlesztésébe, annál hamarabb építheted fel a többi eszközödet, amiből már növelheted a kiadási rovatot, nagyon magas életszínvonalat élve így már fiatalon is. Ha nem így teszel, egyre mélyebben bekerülsz a csapdába, amit mókuskeréknek neveznek.
A következő cikkben arról lesz szó, hogy mi az az összetevő, amivel a két kezdeti eszközből (agy + idő) ki tudod hozni a maximumot úgy, hogy nagy dolog szülessen a végén belőle.
