Milyen karakterek kellenek egy startuphoz? Neked mi a belső indíttatásod?

A szükséges összetartó erő 

Az előző cikk végét azzal zártam, hogy van egy összetartó erő, ami az első két aktívád fejlesztéséhez szükséges ahhoz, hogy kihozd belőlük a maximumot. Erről fog szólni ez a bejegyzés. Elmondom, hogy nálam mi volt ez, és ehhez kapcsolódik majd az is, hogy én milyen területeken képeztem magam elsőként, milyen skillek kellettek.

Elsőnek furcsának hathat ez és a következő bejegyzés, mert az üzleti életben nagyon elhanyagolt, felületesen kezelt dolgokról fog szólni, pedig meggyőződésem, hogy amiket ezekben leírok, nekik köszönhetik a sorozatvállalkozók, hogy dombokat vagy hegyeket másznak-e meg. Hogy hamar feladják-e vagy sikerre viszik.

Hiszem, hogy aki most jár abban a cipőben, amiben én 18-20 év körül, számukra hasznos információk lesznek a következő sorok. Visszajelzéseket kapnak, tudatosabbá válhatnak általa.

Nézzük akkor, hogy miről is van szó. Mi ez az összetartó erő, ami az első két aktívád fejlesztéséhez szükséges?

Ez a belülről jövő lelki erő, az erős motivációd.

A legtöbb ember szerintem itt vérzik el a játékban. Nagyon későn vagy sosem találja meg élete során. Nem érez rá. Nem hallgat magára, nem ismeri magát igazán, nem ismeri a legerősebb motivációit, nem néz szembe magával. Közben idősödik, felveszi a körülötte lévő mintákat, elkezd a társadalomnak élni, a berögzült sémákat és szokásokat követi. Elhanyagolja, elpazarolja az aktíváit (az elméjét, de főleg az idejét), nem gyűjt újakat, a növekvő kiadási rovat és passzívák rovat miatt rákényszerül nyugdíjas koráig az aktív munkára, szóval egyre mélyebben belesüllyed a csapdába, amit mókuskeréknek hívunk.

Ha ezt a blogot olvasod, feltételezem, hogy neked már megvan ez a belülről jövő lelki erő, ez a fő motiváció. Lehet, hogy még nem fogalmaztad meg, vagy nem mered kimondani, de már érzed. Hisz ezért vagy itt. Ez tesz majd képessé arra, hogy nagyban játsz a játékban.

Ugyan ez a blog nem az útkeresőknek szól, hanem azoknak, akik már tudják, hogy valami nagyot akarnak építeni az üzleti világban, de mindenesetre, ha gondolkodnál még rajta, mutatok egy rövid gyakorlatot, amit Jack Canfield-től tanultam és segíthet:

készíts egy 50 tételből álló „Ezt szeretem” listát, ahol azokat a tevékenységeket írod össze, amik közben jól érzed magad, amiket szenvedéllyel csinálsz, akár úgy is, hogy nem fizetnek érte. Ez segít eldönteni, hogy mivel szeretsz, szeretnél foglalkozni valójában. Mélyedj el magadban, így kicsit jobban megismered majd azt az embert, akivel a legtöbb időt töltöd: magadat. Azért kell ilyen sok tevékenységet összeírni, mert így rákényszeríted magad, hogy a lista vége felé még jobban elgondolkodj. Ezt követően meg kell lelned a legjobbakban a közös motivációs pontot, majd kiválasztani azt, hogyan lehetsz ebben sikeres és hogyan csinálhatsz belőle sok pénzt. (Ez egy üzleti blog, ami a fiataloknak szól, így megint csak vélelmezem, hogy ez utóbbi is tényező.)

Amíg nincs meg ez az elsöprő belső lelki erő, ez a motiváció, és amíg nem érzel ilyet, vagy amíg csak a pénz és a milliók, a gazdagság motivál, bele se vágj a hegymászásba, mert akkor nem állsz készen. Az első nehézségek után feladnád. Inkább egy biztonságosabb, kisebb volumenű életet élj. Nincs azzal sem semmi baj, ha megelégszel vele. De akkor tényleg légy elégedett és boldog vele, ne pedig idősebb korodban keseregj és panaszkodj a sorsod miatt.

Az a tapasztalatom ugyanakkor, hogy ez nagyon hamar, akár már késő gyerekkorban kialakulhat az emberekben, legfeljebb a követett minták és a társadalmi elvárások miatt elnyomják magukban és nem erre építkezve élik az életüket (például szülői nyomásra jogi pályára mennek, pedig a belső lelki erejük és motivációjuk inkább mást diktálna).

Minél előbb felismered ezt magadban és úgy alakítod az életed, hogy ebből jól meg tudj élni, annál nagyobb az esélyed, hogy jól tudsz majd játszani, mert több időd jut az aktívák gyűjtésére.

Nekem ez a belső indíttatásom

Jobban belegondolva nálam ez már gyerekkorban megvolt. Az én „ezt szeretem” listámon különböző életszakaszokban ugyan valószínűleg más tételek szerepeltek volna, de a gyökerük közös volt. Először is, mindig is imádtam építeni és folyamatokat szervezni. A legótól kezdve a számítógépes játékokon át a hobbijaimig. A játékok közül mindig is a stratégiai játékokkal töltöttem a legtöbbet, az érdekelt igazán. Még FIFA-ban is a csapat menedzselése és a pénzügyi helyzet igazgatása, tervezése, a tárgyalások, a klub irányítása és építése vonzott a legjobban. Nem maguk a meccsek.

Ugyanez a helyzet a történelmi stratégiai és a különböző menedzser (ahol például légitársaságot vagy vidámparkot kell üzemeltetni, fejleszteni) játékokkal. Mindig is imádtam őket. Napokig el tudtam veszni bennük, csak pozitív legyen a mérleg és pörögjön az építés. Különösen azt élveztem, amikor erőforráshiányos környezetből indulva kellett nagyot építeni és fejlődni. (Ez később óriási segítséget és önbizalmat adott, mert a magyar vállalkozások legnagyobb betegsége éppen ez.)

Azok az emberek inspiráltak, akik ilyen nagy és fenntartható dolgokat hoztak létre. Imádtam róluk olvasni. Rengetegszer képzeltem magam a helyükbe. Már gyerekként is.

Mindig is szerettem a felelősséget és bátran vállaltam a kellő mértékű kockázatokat is a fejlődésért. Feszegetni a határokat. Megnézni, hogy mire vagyok képes ebben az életben. A folyamatok optimalizálása, és az építés izgalma hoz lázba igazán. Valami fenntartható teremtése. Már akkor is így volt ez.

Értelemszerűen emiatt az üzleti élet és a céges világ is vonzott, mivel nem ilyen közegben nőttem fel, és talán ezért találtam izgalmas kihívásnak. Na, nem az átlag magyar KKV-kra gondolok, ahol ott lopják ki a tulajdonosok a pénzt a cégből, ahol tudják, és ahol a fenntarthatatlan és nem hatékony működés miatt a csőd szélén táncol a cégek 80%-a.

Nagyon érdekelt, hogyan lehet egy céget felépíteni, hogyan tud egy cég pénzt csinálni, hogyan lehet növekedő pályára állítani, hogyan tud nemzetközi szinten terjeszkedni, hogyan kell tárgyalni, hogyan lehet fenntartható pénzügyi helyzetet képezni, hogyan lehet részletes terveket készíteni, hogyan lehet embereket vezetni, hogyan lehet egy vevőszerző rendszert felépíteni. Ez magától értetődően elvezett a marketing világához, ami éppen arról szól, hogy fenntartható és vonzó márkát alkosson magának egy cég úgy, hogy a piacképes terméke mellett az üzeneteit és a küldetését is eljuttatja a célcsoportjához.

Én olyan cégekről álmodtam, amik fenntarthatóak és profin skálázhatók. Amik elég rugalmasak költségvetésben ahhoz, hogy kibírják a bevállalósabb fejlesztéseket, kockázatosabb és izgalmasabb marketing kampányokat, hiszen ezek visznek előre. Szeretek nagyban gondolkodni.

A márkaépítő-marketinges vállalkozásomban a partnereim (ügyfelek) is kivétel nélkül ilyen emberek, ilyen projektekkel. Mást el sem vállalok.

Kis túlzással, de alapjaiban most is azt csinálom, amit gyerekkoromban. Abból élek. Csak már valós számokkal, valós cégekkel és márkákkal, sokmillió forinttal, valódi együttműködéseket kötve, valódi emberekkel. És pont ezt élvezem benne a legjobban.

Légy őszinte magaddal, és építs a legfőbb erősségedre. Ez pedig szerintem összefüggésben van a belső indíttatással, a belülről jövő lelki erővel, a fő motivációval. Minél előbb megtalálod ezt, és kitalálod a módját, hogyan csinálj bevételt belőle, annál könnyebb dolgod van az életben.

Oké, de ez mégiscsak üzlet… mi a helyzet a pénzzel?

Ne legyünk álszentek. Aki az üzleti világban mozog, többé-kevésbé kapitalista ember. Akit a profitábilis vállalkozás vagy vállalkozások építése vonz, az szereti a pénzt. Mert szeretnie is kell. Tisztelni és szeretni. A pénztől nem szabad félni, főleg nem szorongani tőle.

A pénz szerintem egy fantasztikus csereeszköz, amivel olyan életet tudsz teremteni magadnak, amiről a legtöbben álmodnak. Közös élményeket a szeretteiddel, nagyobb szabadságot, több lehetőséget. A pénz lehetőségeket teremt. Nem boldogít önmagában (lévén, hogy csereeszköz), de nyugodtabbá tesz.

Én mindig is így tekintettem rá. Aki személyesen ismer tudja, hogy nem szeretem halmozni a tárgyakat. Mindenből néhány darabom van. A pénzemet főleg eszközökbe és élményekbe fektetem.

Gyerekként erre az életre vágytam. Irigykedve néztem a vállalkozók gyerekeit. Őszintén szólva, nyilván valamilyen szinten motiváló erő volt a pénz és a jólét, hiszen ki szereti a pénz miatt szorongó másik oldalt, de ez önmagában nagyon kevés lett volna. Ha csak ez motivál, őszintén mondom, ne vágj bele, mert a sok akadály és nehézség miatt ki fogsz égni és fel fogod adni. A pszichológusok azt mondják, hogy maximum 2-3 hónapig lehet egy dolgozót pusztán anyagi javakkal motiválni, utána kifullad. Itt is ez történik, ha csak ez a motiváció.

Egy példa, ami mutatja, hogy a valódi belső indíttatás hosszútávon legyőzi a pénzbeli motivációt: a startup cégem éppen egy befektetési kör előtt áll. A tulajdonostársammal beszéltük, hogy ha letennének elénk néhány százmillió forintot, akkor sem exit-elnénk (értsd: kiszállni a cégből) most. Imádjuk építeni, ez sokkal jobban motivál.

Maga az út a fantasztikusan izgalmas, a kihívást élvezem, mert ezáltal a személyem is sokat fejlődik. Magasabb szintre jutok. Ez motiválóbb számomra, mint a pénz.

Nem tudni mi lesz később, nem látunk a jövőbe. Ettől olyan izgalmas a játék. Lehet, hogy csődbe megy a cég (nyugi, nem fog 🙂 ), de az én első számú eszközömet, a tudást, már akkor is biztosan magasabb szintre fejlesztettem. Sok kapcsolatot építettem, remek embereket ismertem meg. Legközelebb tehát jobban fogom csinálni. Én mindent így fogok fel.

Vannak másfajta vállalkozók is

Elképzelhető, hogy neked másfajta belső indíttatásod van. Lehet, hogy kifejezetten unalmasnak találod, ha annyira bele kell mélyedni a dolgokba, mint én szoktam. Lehet, hogy nem építeni és optimalizálni szeretsz, hanem valami mást. Nincs ezzel semmi baj, vannak másfajta vállalkozók is.

A jó vállalkozó nyitott a lehetőségekre és proaktívan áll a dolgokhoz. A hozzám hasonló startup vállalkozók, sorozatvállalkozók pedig ezeken túl szerintem még extrémen határozottak és keményfejűek is. Ezekben mind hasonlítunk. Sok köztünk a közös pont, de más belső indíttatásból jutottunk el a sorozatvállalkozói léthez.

Több olyan vállalkozót ismerek például, aki innoválni, dolgokat megújítani, feltalálni imád. Kreatív az elméje, szerintem néha káoszos is 🙂 . Az üzlettársam is ilyen. Az ő zsenialitása abban rejlik, hogy évekkel képes a tömeg előtt járni. Az ilyen elmék találják ki a legjobb kampányokat, remek időzítéssel ráéreznek a trendekre. Nem mélyednek el sokáig egy dologban, nem építik sokáig, máris újon jár az eszük. És ez jó! Az ő belső motivációjuk a feltalálás, a világ jobbá tétele, az új dolgok létrehozása lehet. Ez a kiélezett piaci versenyben – nemzetközi startupoknál főleg ez van – óriási fegyver, mert mindig a versenytársak előtt kell járni innovációban.

Visszatérve arra, hogy ki milyen vállalkozó: a legtöbb ember jelleméből fakadóan nagy kifogásgyáros. Nekem is sajnos fiatalabb koromban sokszor voltak olyan kényszerképzetek a fejemben, hogy – mivel én nem vagyok se sales-esen nagyhangú, se extrán kreatív, vannak nálam megfelelőbbek erre – talán fel kéne adni. A kishitűség és a tudatlanság vezérelte a gondolataimat. Fogalmam sem volt, hogy milyen készségek kellenek a sorozatvállalkozáshoz vagy akár csak egy startup felépítéséhez, teljesen ismeretlen volt az út az előttem. Láttam kisebb vállalkozókat, tetszett, ahogyan élnek, de nem tetszett, amilyen emberek.

Ma már tudom: többfélék vagyunk, és ez csodás dolog. Ez előny. Ettől még az én legfőbb erősségem – amire építkezem – is ugyanúgy hasznos és fontos, de kell más is. Ez pedig lehetőség. A következő két bekezdés arról szól, miért gondolom így.

Mi az a startup vállalkozás? Miben más?

A magyar kisvállalkozások döntő többsége „féllábas”, ami egy idő után súlyos problémákhoz vezet a cég életében. Ez azt jelenti, hogy az alapítók jellemzően az adott szakmában – amiben a vállalkozás működik – profik, ahhoz értenek. A vállalkozásfejlesztéshez viszont kevésbé. A legtöbb cég ilyen, ha körbenézel a városodban. Ezekben a cégekben megszokott jelenség, hogy inkább a termékre/szolgáltatásra fókuszálnak, nem pedig a piacra és a marketingre. Utóbbihoz nem is nagyon értenek. Ezek a cégek annyira az alapító személyes szakmai tudására építenek, hogy amint ő kiöregszik, jönnek a nehézségek. Vagy amint jön egy tőkeerős, márkaépítésben és marketingben is erős nyugati konkurens, bezár a bolt.

Ezzel szemben egy startup vállalkozás abban más, hogy a termék vagy üzleti modell innovációjának köszönhetően gyorsan növekszik, terjeszkedik, a tulajdonosok pedig tudatosan úgy építik a céget, hogy befektetők is beszállhassanak, gyorsítva ezzel a növekedést (leegyszerűsítve ezt az egészet hívják skálázhatóságnak). Az én szememben ezek azok a fenntartható vállalkozások, amik az alapítóktól függetlenül is profin tudnak működni és növekedni. Ezek motiválnak igazán. Olyan céget építeni, ami képes nemzetközi szinten terjeszkedni, majd túlnőni az alapító tulajdonosait is, akik végül exitelni is képesek a cégből. Ehhez az kell, hogy tudatosan, profi márkával, a növekedésre és a piacra is fókuszálva legyen felépítve. 

A magyar vidékről indulva nem sok startup vállalkozót láttam magam körül, így az én fejemben sok évig az előbbi kategória jelentette a vállalkozót. Megint csak nem az elnevezés a lényeg, hanem a jelenség, amit takar. Ha valóban arra a hegymászásra adod a fejed, hogy valami nagyot építs az üzleti életben, akkor utóbbi kategóriára koncentrálj. Olyanokat olvass és kövess, akik ezen az úton járnak. Sokat tanultam tőlük:

• dr. Kádas Péter (http://startupdate.hu/ oldalon van fent néhány tartalma, ha a menüpontokra mész)
• InsiderBlog (http://insiderblog.hu/)
• Hűvös Ágnes (https://karsonconsulting.com/blog/)
• Molnár Szabolcs (http://exitstrategia.hu/ ő ugyan nem tech startup témában ír, de rendkívül hasznosak a gondolatai)

A magyar piacon nem érdemes ugyan sokat időzni, nemzetközi szinten kell gondolkodni, de validálásra szerintem tökéletes. Tech startupok lehetnek ez alól kivételek, ott elképzelhető, hogy egyből könnyen lehet nemzetközi piacon is validálni. Mindenesetre én ecommerce startupban utazom, ott pedig ez az állítás megáll.

Egy startup lényege, hogy minél előbb teszteld kicsiben, szerezz visszajelzéseket, mutasd meg minél több embernek, optimalizáld és utána robbants. A magyar piac kritikus, kicsi, kevésbé nyitott, gyengébb a fizetőképessége. Aki itt meg tud állni a lábán, meggyőződésem, hogy Nyugaton könnyebb dolga lesz.

Milyen karakterek kellenek egy startupHOZ?

A kis kitérő után kanyarodjunk vissza a cikk fő témájához. Többféle meghatározás van arra, hogy milyen ideális karakterek kellenek egy startupba. Én a kedvencemet írom le, ezek Peter McArthur szavai (ő ugyan általánosan értette ezeket a vállalkozásokra, én most leszűkíteném):

„Minden sikeres vállalkozásnak három emberre van szüksége – egy álmodóra, egy üzletemberre és egy gazdagemberre.”

A tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy ez helytálló. Lesarkít, de mégis csak igaz. A termék vagy üzleti modell innovációja miatt szükséges az „álmodó” (akit én inkább „megfigyelőnek” mondanék), a vállalkozásépítés tudománya miatt az „üzletember”, és a növekedés, a terjeszkedés folyamatos gyorsítása miatt a „gazdagember”. Utóbbi nem feltétlen szükséges az első időszakban, de utána igen.

Létezik egy kimondottan tech startupoknál ismert kategorizálás is. E szerint a „dream team” a következők karakterekből áll össze:

1. hipster, aki erős átfedésben van az „álmodozóval”

    

2. hustler, aki az „üzletemberrel” párosítható

    

3. hacker, aki az IT terület miatt fontos és felelős a tech részért

„Gazdagemberre” pedig előbb-utóbb nekik is szükségük lesz. Általában a sikeres validálás után.

Megoldják mások problémáit, ezért találnak keresletet. Kicsiben tesztelik a kockázatok minimalizálása miatt, hogy fizetőképes-e ez a kereslet. Majd visszamennek a műhelybe, optimalizálnak, javítanak és újra kiviszik a piacra a terméket. Ha ez könnyen skálázható (tehát sokszorozható), sok embernek tud megoldást nyújtani, akkor kész a BOOM.

Az egészhez megszervezik a szükséges erőforrásokat (Szakmai tudás kell? Veszünk fel olyanokat, akik ehhez jobban értenek! Tőke kell? Szerzünk befektetőt!) Ez a gondolkodásmód. Mennek előre proaktívan. Nincs kifogás. Érzed már?

Azt javaslom, ha ez a világ érdekel, ilyen szemmel indulj el.

Ne álmodozz és ne ötleteket keress. Nem ez a helyes megközelítés.

Olyan problémákat keress magad körül, amikre fizetőképes kereslet van. Ehhez csak jó emberismerő- és megfigyelőképesség kell.

Olyan embert, embereket keress, akikkel a te belső indíttatásod és tudásod kiadja azt a képletet, ami az idézetben szerepel. Éveket tudtam volna spórolni, ha ezt a cikket 18-20 éves koromban olvasom.

Régebben introvertáltabb és kishitű voltam, kerestem a kifogásokat, hogy miért nem akarok menni olyan eseményekre, ahol hozzám hasonló érdeklődésű emberekkel lehet ismerkedni. Évekig egyedül próbálkoztam problémák keresésével, rengeteg sikertelen kísérletem volt. Aztán találkoztam az üzlettársammal és rájöttem, hogy ő sokkal jobb ebben nálam. Őszintén megkönnyebbültem, mert én az építésben érzem magam otthon. Kiegészítjük egymást. Évekkel fizettem azért az idő eszközömből, mert egyedül próbálkoztam, mert nem mertem igazából elindulni. Ez olyan felesleges kör volt, amit nyugodtan megspórolhatsz, ha rám hallgatsz. Menj, bátran, keress ilyen közösségeket! Nagyszerű embereket fogsz találni!

Amikor azt érzed, hogy olyan valakit találtál, akivel egyformán, a saját erősségetekre építve tudjátok tolni a szekeret, és akivel nem kioltjátok, hanem felerősítitek egymás belső energiáit, akkor van meg a társad a hegymászásra. 

Belül érezni fogod ezt, de kíméletlenül légy őszinte magaddal. Nem biztos, hogy olyan ember lesz, aki most van a közeledben. Ezért kell elindulni az úton és nem egyedül bajlódni olyannal, amiben más sokkal jobb.

Milyen területeken képeztem magam?

10 nagyobb terület van egy cég életében. Az ideális állapot az, amikor mindenki azzal foglalkozik, amiben a legjobb. Egy induló startup cégnél nem ez a helyzet, de ezt az elvet kell szem előtt tartani a szervezet kiépítésekor. A területek az én fontossági sorrendem alapján:

1. vállalkozás/üzletfejlesztés
2. marketing
3. kereskedelem, értékesítés
4. pénzügyek
5. ügyfélszolgálat
6. HR
7. könyvelés
8. gyártás/beszerzés (ez kapcsolódik szorosan a termékhez, szolgáltatáshoz)
9. logisztika (ha nem tech startupban gondolkodsz)
10. adminisztráció/back office

Én ebben a sorrendben képeztem magam. Az előző cikkben leírtam, hogy a mindset-et melyik 3 könyvből sajátítottam el. A szakmai könyveket, anyagokat pedig ezekben a témákban bújtam.

Mindig is az első kettő érdekelt kiemelt mértékben. A startup cégem mellett a másik vállalkozásom márkaépítéssel és marketinggel foglalkozik, szóval a 2. terület a külön szerelmem.

Nem kell tehát minden területhez értened. Ezen nem kell aggódni. Akkor sincs semmi gond, ha teljesen más szakra mentél egyetemen. A körülöttem lévő legsikeresebb vállalkozók közül 10-ből 1 ember végzett olyan szakon, amilyen profilú vállalkozást épített, vagy amilyenben tulajdonos. Olyan is van, aki egyetemre se járt. 🙂

Összefoglalás

Azt tanácsolnám a 18 éves önmagamnak, hogy tudatosítsa magában minél előbb a valódi belső indíttatását, a legfőbb erősségét, bátran építkezzem rá. Mivel érdekli az üzleti élet, képezze magát folyamatosan ezeken a területeken. Induljon el az úton, találkozzon hasonló érdeklődésű emberekkel, járjon ilyen eseményekre és amint összeállt a képlet szerint a csapat, mehet a rock ‘n’ roll. Mielőbb belevág, annál könnyebb helyzetben lesz később.

A következő cikkben arról lesz szó, hogy mik a legfőbb ellenségeid az úton, kik a legnagyobb hátráltatók tényezők és mi az a bénító tulajdonságod, ami megakadályozhatja, hogy megmászd a hegyeket.